Határtalanul 2022 – 7.a osztály
1.nap
A Nemzeti Összetartozás ünneplése után néhány nappal, Pünkösd másnapján, iskolánk 7. évfolyamos tanulói útra keltek Erdély felfedezésére, megismerni az ott élő magyarok életét s építeni a velük való kapcsolatot.
A 7.b osztályosok a Székelyföld kincsei elnevezésű programban vesznek részt, a 7.a osztályosok Elek apó útján haladnak. Szerdán találkozik a két osztály Székelyudvarhelyen.
Kirándulásuk péntekig tart, melyről – a beszámolóik alapján – képes összefoglaló készül az érdeklődők számára.
Isten vezesse, óvja és áldja őket útjukon!
A 7.a osztályosok első megállója ARAD volt, mely Nyugat-Erdély harmadik legnagyobb városa. Fontos közlekedési csomópont, kulturális és ipari központ. Mint ismeretes itt végezték ki az 1848-49-es szabadságharc 13 tábornokát, melynek helyét 1881-ben kőobeliszkkel jelölték meg. A vértanúk városközpontban állt emlékművét, Zala (Mayer) György Szabadság szobrát 1922-ben a románok ledöntötték, és csak 2004-ben állították fel újra, de nem az eredeti helyén, a Főtéren, hanem a Tűztorony előtti egykori madárpiacon. Tanulóink koszorúzással tisztelegtek a hősök előtt.
MAROSILLYE egykori várkastélyából napjainkra már csak egy 15 x 15 méteres palotaszárny maradt fenn. Ennek földszinti szobájában született a helybeli hagyomány szerint Bethlen Gábor, Erdély leghíresebb fejedelme 1580-ban. A tanulók koszorút helyeztek el a fejedelem szobránál lévő emléktáblánál.
DÉVA vára a Kőmíves Kelemen népballada soraiból ismert sokak számára, mely a vár építésének elképzelt – emberfeletti akadályokba ütköző – történetét írja le. A valóságban a 250m magas sziklán emelkedő várfalak óriási munkáról tanúskodnak.
A vár számos birtokosa közül a legjelentősebbek Hunyadi János, Szapolyai János, Bocskai István és Bethlen Gábor.
Déván található a Szent Ferenc Alapítvány által létrehozott, nemzetközi hírnévnek örvendő gyermekmentő központ.
2.nap
A 7.a osztályosok útja a 2. napon is csodálatos tájakon át vezetett rengeteg látnivalóval.
VAJDAHUNYAD VÁRA Erdély legimpozánsabb és leglátványosabb, teljesen épen maradt középkori vára, a régió leghíresebb turisztikai látványossága. A lenyűgöző gótikus várkastély, egyik legnagyobb magyar regényírónk, Mikszáth Kálmán szavaival élve a “várak királya”. A négy pilléren nyugvó fahídon lehet a mélyen futó Zalasd vize felett közvetlenül bejutni. A kiváló állapotú udvarból jobbra nyílik az erdélyi gótika gyönyörű alkotása, a lovagterem, ahol középkori fegyverekből álló kiállítást rendeztek be. A bejárattól balra találjuk a Szilágyi Erzsébet által építtetett reneszánsz Mátyás-loggiát, melyben Mátyás király lakott a hagyomány szerint.
Rengeteg látnivaló várta a csapatot NAGYSZEBENBEN. Évszázadokon át Erdély kulturális fővárosa, Szeben vármegye egykori székhelye, az erdélyi szászok sasfészke volt. Mára a szászok többsége elmenekült, csak a vastag falak védelmezte műemlékeik maradtak hátra.
A középkori hangulatú, szűk utcácskák után egy alagút a történelmi központba, a felsővárosi nagypiacra vezet. Itt, e nagyszabású épületek által keretelt téren, ahol egykor gabonavásárok, közgyűlések és nyilvános kivégzések is zajlottak, már belekóstoltak a gyerekek a nagyvárosi forgatagba is. A főtéren látható a neobarokk stílusban épült Bruckenthal-palota, a reneszánsz homlokzatú Haller-ház, valamint a katolikus templom.
Nagyszeben egyik jelképe a Tanácstorony. A 13. században a tanácsosok házára ráhúzott torony tetejéről madártávlatból is megcsodálhatjuk a várost.
A Kispiactér felé haladva érjük el a Hazugok Hídját. A legenda szerint azon szerelmespárok alatt, akik hamis szerelmi vallomást tesznek a hídon, leszakad a híd.
A város híres szülötte Kós Károly, az egyik legnagyobb erdélyi építész és író, valamint Borsos Miklós festőművész, akinek a családja 1916-ban a román betörés elől menekült el a csonkaországba.
FEHÉREGYHÁZÁN az Ispánkútnál megkoszorúzták nagy költőnk, Petőfi Sándor emlékművét.
- július 31-én a Fehéregyházától keletre lévő sík mezőn ütközött meg egymással a túlerőben lévő orosz cári csapat és a Bem apó által vezetett magyar sereg. Az ütközet feltételezett színhelyén Ispánkútnál esett el Petőfi Sándor nemzeti költőnk. Az akkori szemtanúk az Ispánkúttól kissé nyugatra lévő hídon látták utoljára a forradalmár lírikust. Sírja ismeretlen, de a legtöbb indok azt igazolja, hogy azon a mezőn található valahol.
Útjunk SZÉKELYKERESZTÚRRA vezetett, ahol ismét Petőfi nyomát kutatták. Segítségükre volt Prosenszki Róbert történész, itt élő fehérgyarmati tanár, aki elmesélte a Petőfi legendát, a híres körtefánál. A Gyárfás kúria kertjében található Petőfi körtefája. Ide érkezett meg Bem tábornok kíséretében a fehéregyházi csatában hősi halált halt Zeyk Domokos társaságában Petőfi Sándor, aki 1849. július 30-ról 31-re virradó éjszakán a ház akkori gazdájának, Varga Zsigmondnak a vendége volt. A körtefa alatt a legenda szerint elszavalta az Egy gondolat bánt engemet című költeményét.
Ezután SZEJKEFÜRDŐ érkeztek, ahol megkoszorúzták Orbán Balázs néprajzkutató sírját. Legnagyobb műve a Székelyföld leírása, mely könyvben leír minden székelyföldi település, várrom, természeti ritkaság tudnivalóit. Temetésén határozták el, hogy szobrot érdemel, de erre is egy bő évszázadot, 1995-ig kellett várni. Végrendelete szerint Szejkefürdőn temették el. Sírja elé székelykapu-sort állítottak, amelyből az utolsó kapu az övé volt.
A nap utolsó állomása a Szejkefürdőn található Orbán Balázs Látogatóközpont volt
A székelyföldi turizmus fellendítése érdekében a Szejkefürdőn létrehozták a Mini Erdély Parkot, amelyben több mint kilencven erdélyi történelmi épület és középkori vár makettjét láthatják az érdeklődők. Az élményparkban gyermek és felnőtt tartalmasan töltheti el a napot, egyéb érdekességek mellett körutazást tehet a Mini székely gőzösön, melyet Varga József fehérgyarmati ezermester, modellépítő készített.
3.nap – A TALÁLKOZÁSOK NAPJA
A kirándulók SZÉKELYUDVARHELYEN találkoztak iskolánk 7.b osztályával. Közösen vettek részt egy iskolalátogatáson, melyről igazgató úr a következőképpen számolt be:
„Mai első állomásunk a székelyudvarhelyi Baczkamadarasi Kis Gergely Református Kollégiumban volt. Árkosi Cseke Károly tanár úr kalauzolta bennünket az iskolában. Rendhagyó fizika órán érdekes kísérleteket mutatott be. Találkoztunk az ottani 7. évfolyammal, a tanulóknak ajándékokat adtunk át. Tőkés Zsolt igazgató úrral – aki az Erdélyi Református Egyházkerület főgondnoka -, megbeszéltük, hogy szorosabbra fűzzük a két iskola kapcsolatát. Ősszel ünnepélyes keretek között aláírjuk a testvériskolai megállapodást.”
Ezután GÜDÜCTELEPRE indult az osztály. Itt a hegyek között festői szépségű környezetben ebédeltek, ami bizonyára meghozta az étvágyukat a saját készítésű ételekhez, melyeket családi gazdaságban termelték és állítottak elő. Megkóstolták, ettek ordát, sajtot, zakuszkát, szalonnát, májas krémet, kolbászt.
Ezután Erdély csodálatos helyeire kirándultak.
Úti céljuk a Gyilkos-tó és a Békás-szoros volt.
Aki még nem járta végig ezt az útvonalat, ajánljuk, hogy vegye fel a bakancslistájára!
4.nap
Csütörtökön is rengeteg értékes látnivaló várta a csapatot.
Először FARKASLAKÁRA látogattak el a Jézus szíve kilátóhoz. Jézus szíve kilátó; teljes nevén Fényt hozó Krisztusunk egy Jézust ábrázoló műalkotás Farkaslaka, Székelyszentlélek és Bogárfalva falvak határában, Székelyföldön. A 958 méter magas Gordon-tetőn elhelyezkedő szobor kilátóként is funkcionál. Az alkotás legfőbb alapanyaga rozsdamentes acél, és egy két méteres betontalapzaton áll. Zawaczky Walter szobrászművész tervei alapján készült Jézus-ábrázolást 2011 decemberében állították fel, és 2013. augusztus 17.-én avatták fel. A szobor fejrészébe csigalépcső vezet. 22 méteres magasságával Kelet-Európa legmagasabb Krisztus-ábrázolásának számít.
Az osztály a tisztelet koszorúját helyezte el Tamási Áron székely magyar író sírjánál. Sírja a templomkertben található a következő sírfelirattal:
„Törzsében székely volt, fia Hunniának
Hűséges szolgája bomlott századának.”
A Farkaslakán található trianoni emlékműnél koszorút helyeztek és közösen elénekelték a székely himnuszt.
Útjuk ezután a TORDÁRA vezetett. A méltán népszerű tordai hasadék mellett a nagy múltú város fő látnivalója az évszázadok óta működő sóbánya, mely Erdély egyik legérdekesebb látványossága. Ki gondolná, hogy a közelmúltban a világ 25 leghihetetlenebb látványossága közé választott helyszín a föld alatt nemcsak a természet páratlan só-csodáival, de óriáskerékkel, csónakázótóval, fürdésre alkalmas barlangi sóstavakkal is bír?
Első írásos említésünk 1075-ből való, a magyar kancellária rendelkezik a sóvámmal kapcsolatosan. Majd 1690-ben beindul az igazi bányászat a Terézia tárna megnyitásával. Ez a legöregebb bánya, ahol lefele haladtak vízszintes kivágással. Így jutottak el a felszíntől 112 méter mélyre, a kitermelés pedig egészen 1880-ig tartott. A bánya mélyén pedig a beszivárgó vízből egy 8 méter mély tó alakult ki.
A Tordai-hasadék Erdély egyik legismertebb, legnépszerűbb természeti látnivalója, kirándulóhelye. A lenyűgöző látványt nyújtó kettéhasadt hegy a Torockói-hegység északi nyúlványában, Tordától pár kilométerre található. A szurdokban futó közkedvelt, függőhidakkal felszerelt túraút végig járása felejthetetlen élmény, visszafelé választhatjuk a hasadék tetején futó, kilátásban gazdag útvonalat is.
A legenda szerint Szent László Torda mellett harcolt a kunokkal. A túlerővel szemben azonban vissza kellett vonulnia a hegy irányába, de a kunok üldözőbe vették a magyar sereget. Szent László feltekintett az égre, és Istenhez fohászkodott; ebben a pillanatban a hegy kettéhasadt.
5.nap
Kiránduló tanulóink a városnéző sétájuk alkalmával megtapasztalták, hogy „SZÉP VÁROS KOLOZSVÁR”. Megnézték, megismerték a város nevezetességeit, melyről a képek gazdagon számolnak be az az olvasók számára.
Útjuk a nagyvárosból KÖRÖSFŐre vezetett, ahol a református templom festett mennyezetkazettáiban gyönyörködhettek.
Az 1848-49-es szabadságharc emlékművénél fejet hajtottak a hősök előtt.
Az osztály lassan maga mögött hagyja a lenyűgöző tájakat, magasba emelkedő sziklákat, várfalakat, a történelmi és irodalmi nevezetességeket, kegyhelyeket. Visszatekintve az elmúlt napok történéseire, bizonyára egy életre szóló élménnyel gazdagodva térnek haza. …s aki belekóstolt Erdélybe, visszavágyódik.
Hálásan köszönjük a tanulókat kísérő pedagógusok áldozatos munkáját, akik éjjel-nappal figyeltek a reájuk bízott gyerekekre.
